A szó elszáll, a füst megmarad. Nem pontos az idézet, de hajdani borozgatós törzshelyünkre feltétlenül igaz. Tiszta szerencse, hogy nem kiöltözős a hely, így aztán aszerint lehet ruhatárat válogatni, hogy este mi megy a mosásba. Kivéve a kabátot. Sajnos. A dohányzást szigorító törvénnyel rendesen bekeményítettek, de hát az se volt üdvös, ha mások füstölik tele … Tovább a folytatás olvasásához
Nem fog rajta az idő – ez volt az első, amit (mint mindig) megállapítottam. A lépcsőházi huzat belebújt a kétségbeejtően dús, gesztenyebarna tincsekbe. Mosolygó démon állt az ajtóban, válla fölött láttam, hogy a levélben említett totális belső renoválás valóság. Az örök nyughatatlan nem állt le holmi homlokzat- és tető átalakításnál. A házat alig ismertem meg, … Tovább a folytatás olvasásához
Amekkora előny egy barát kapcsolati hálója az ismerkedéshez, legalább akkora hátrány ugyanez az ember – erős alkoholos befolyásoltság alatt. Lehet ezzel vitatkozni, de momentán nem vagyok meggyőzhető ezen a téren. Mindenkinek van hasonló története… akinek mégse, az keressen új társaságot magának. Ha észnél van, Marcit kenyérre lehet kenni – szalonspiccesen maximum a falra. Egy anyáskodó, … Tovább a folytatás olvasásához
Valentin ide, valentin oda, a nyár és a kaja sokkal fontosabb, mint holmi nyálas-szirupos csinált nap, aminek ráadásul nem sok értelme – sőt, kimondottan gáz, ha ez a nap a szeretet jegyében nagyon kitűnik a többi közül. Nem azért kell bárkit is tenyéren hordozni, mert kitalálták ezt a napot, hanem szeretetből és önként… és természetesen … Tovább a folytatás olvasásához